2010. június 29., kedd

Megkérdeztük a Palánta Misszió grafikusát

"A figurák a fejemben születnek meg..."


B. Kováts Eszter a Palánta Gyermek-és Ifjúsági Misszió rajzolója. Boldog feleség, aktív missziós munkatárs. Keze alól csodálatos képek, CD borítók, foglalkoztató füzetek kerülnek ki, melyeknek gyermekek százezrei (!) örülhetnek évről évre karácsony és húsvét tájékán.


Belépek a szobába, és egy kedves szemű, mosolygós lány fogad. Barátságosan üdvözöl, majd hellyel kínál. Limonádét kortyolunk egy kis asztal mellett ülve. A kényelmes fotelben hátradőlök, s beszélgetni kezdünk...

-Elmesélnéd röviden, hogy zajlik egy szereplő megtervezése, hogyan születik meg egy-egy karakter?
-Eszter: Egy-egy figura megtervezése hosszabb időbe telik. Meghallgatom a bábdarabot, amire az egész projekt felépül. Aztán újra és újra meghallgatom csukott szemmel. Elképzelem a mesebeli karaktereket... A figurák a fejemben születnek meg. Aztán vázlatokat, terveket is készítek, amik közül a Misszió művészeti vezetője (egyben a mesék írónője) kiválasztja azt az irányt, amelyik leginkább közel áll az ő elképzeléseihez. Sok finomítgatás, alakítás után elkészül a végleges változat. Talán éppen azért, mert ennyit foglalkozom a rajzolással, tervezéssel, egy-egy figura nagyon közel tud kerülni hozzám... mintha a gyermekem lenne...

-Hogyan, hol dolgozol?
-Eszter: Munkámnak több fázisa van. A tervezéshez, képregényrajzoláshoz, festéshez nyugalomra van szükségem. Ezért ezeket a munkafolyamatokat leginkább saját íróasztalom mellett, saját kis birodalmamban, otthon végzem kellemes zenét hallgatva. Nagyon szeretek elmélyülten alkotni. Sokszor észre sem veszem, és elröpül három óra anélkül, hogy bármi megzavart volna... ilyenkor nagyon könnyen, jól tudok haladni. Más alkalmakkor (pl. bábtervezés során, vagy árnyjátékhoz kontúrfigura elkészítése folyamán) máshol dolgozom, kreatív csoportunkkal közösen- ezek nagyon jó hangulatú, eredményes munkák szoktak lenni! :) Van úgy, hogy a Missziós Központba szólítanak teendőim... hogy hol dolgozom, az változó. De meg kell mondjam: nagyon szeretem a munkámat. Legfőképpen pedig az a jó benne, hogy azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek a világon: rajzolhatok, alkothatok!

Berzsánné Kováts Eszter


-Mit jelent számodra a "Sünike" mese?
-Eszter: "Sünike"... igen. Ha Sünikére gondolok, megmelegszik a szívem. Bizonyos értelemben minden bábdarab, mese, képregény, amivel foglalkozom, hozzám nő azok alatt a hetek (hónapok) alatt, míg végleges, nyomdakész formája ki nem alakul... de a "Sünike" egész különleges! Egyrészt, mert tündéri kisöcsém, az öt éves Ambruska játssza a főszerepet (ő Sün Benő) a hangjátékban. Már ez a tény-hogy egy pici fiú a főszereplő- olyanná teszi a "Süniké"-t, hogy szem nem marad szárazon... Másrészt a szereplők tökéletesen eltalált karakterei, a történetvezetés egy különlegesen kedves atmoszférát teremt! Szeretem! :)

-Van kedvenc szereplőd?
-Eszter: Kettő is! Sünike és Nyúl Dániel... :)

-Mit üzensz azoknak, akik megnézik/meghallgatják a "Süniké"-t?
-Eszter: Annyit tudok mondani-amit a Kislány énekel a darabban-, hogy: Szeretni mindig lehet, szeretni soha nem késő! Aki ezt az üzenetet megérti, magával viszi egy életre, boldog lesz! Mert a valódi, önzetlen, feltétel nélkül való szeretet a titka annak, hogy bocsánatot tudjunk kérni egymástól, és meg tudjunk bocsátani annak, aki fájdalmat okozott nekünk! :)

B. Kováts Eszter, a rajzoló (kezében Sünike figurájának egyik korábbi változata)

Egy helyen minden, amit megnézhetsz a Palántáról!


Palánta Gyermek-Lélek-Mentő videók

http://www.youtube.com/user/janoskecskemeti#p/u

A Sünikés bábdarabot itt megnézheted!!! :)


Gyermektanítói felkészítő tanfolyam


Gyereknap a Ligetben


Palánta Misszió/Palanta Mission






2010. június 25., péntek

Országjáró Bábmisszió

Kezdetek







Az első bábelőadás 1994-ben született meg, célja az volt, hogy a muppet bábok kedves figuráival érthetőbbé, vonzóbbá tegyük a Palánta Misszió oktató-nevelő munkáját.

Eleinte főképp budapesti iskolákkal voltunk kapcsolatban, ám a szaporodó meghívásoknak egyre nehezebben tudtunk eleget tenni, ezért egy átfogóbb, hatékonyabb megoldásra volt szükség. Így jöttek létre az OBM 3-4 fős helybeli csoportjai, melyek az ország különböző részein színvonalas előadásokkal képviselik az Evangéliumot az iskolák alsós diákjai előtt.

Az OBM küldetése, hogy:

-a gyermekekkel megismertessük az evangélium üzenetét,


-már gyermekkorban megismerjék a bibliai igazságokat, Jézus Krisztus szeretetét, hogy felnövekedve különbséget tudjanak tenni jó és rossz között; nemet tudjanak mondani a romboló hatásokra még akkor is, ha környezetük ezt nem érti meg,


-a gyermekek megismerjék és megszeressék a Bibliát,


-jellemük megerősödjön, hogy a társadalom építő tagjaivá váljanak.




Az OBM bábcsoportjai karácsonykor és húsvétkor a gyermekek nyelvén íródott bábdarabok útján mondják el az Evangéliumot az alsós gyermekeknek állami iskolákban. A karácsonyi és a húsvéti időszak az evangéliumi bábelőadásokra különösen is alkalmas. Az ünnepektől függetlenül is (gyermeknapi vagy egyéb lehetőségeket kihasználva) igyekszünk elérni a kisiskolásokat, óvodásokat bábdarabokkal. Az ünneptől független bábelőadások a gyermekek mindennapjaiból való történeteket dolgoznak fel, tanító jelleggel. A bábdarabot általában zenetanítással és visszakérdezéssel, összefoglaló üzenettel ötvözve adjuk elő.

Bábdarabjainkkal olyan életfelfogást és értékeket képviselünk, amely tisztességes, becsületes emberképet mutat a felnövekvő generációnak. Történeteink az elfogadásról, befogadásról, helyes önértékelésről és a megváltásról szólnak.

A csoportok az előadásokat követően a látott bábdarabhoz kapcsolódó hanghordozót (kazetta/CD) és Palánta Posta c. újságot ajándékoznak a gyerekeknek és tanároknak.

Az alakuló bábcsoportoknak foglalkozásokat tartunk, hogy elsajátíthassák a bábozás alapjait. Az évente több alkalommal megrendezett konferenciák pedig lehetőséget nyújtanak arra, hogy a csoportok összemérhessék tudásukat, megosszák egymással tapasztalataikat, élményeiket, bizonyságaikat.

Isten hatalmas kapukat nyitott meg az Örömhír előtt az ország minden részén. Az iskolák várják a bábelőadásokat, de nem tudhatjuk biztosan, meddig áll fenn ez a nagymértékű fogadókészség.

Törekvésünk az, hogy:


-a gyermekek ne csak Karácsony és Húsvét előtt, hanem a tanév egészében lássák és hallják az evangéliumot, s a helyes, marandó értékeket közvetítő bábdarabjainkat,


-a bábelőadásokat olyan iskolákban is lássák a gyermekek, ahol esetleg már évek óta várják a bábelőadást, de bábcsoport hiányában nem jutott el hozzájuk.



A gyerekek a bábelőadás után a kezükbe kapják a bábdarab hanganyagát CD-n (a bábdarabon kívül még más mesék, és igaz történetek is vannak a lemezen), és egy foglalkoztató füzetet, amiben megnézegethetik a bábdarabot képregényben, néhány izgalmas feladatot megoldhatnak, kiszínezhetik a mese hőseit... és szüleik is találhatnak a füzetben felnőtteknek szóló érdekes cikkeket...

A figurák

A figurák

Egy Sünike-tervezet

A Palánta Misszió grafikusa nagy gonddal, az apró részletekre való odafigyeléssel alkotta meg a bábdarabban szereplő állatkák és a Kislány karakterét. Íme egy rövid összefoglalás a legfontosabb pontokból:

A Sünike
-Sün Benő egy kisfiú süni.
-Színe: tüskéi lilák, bőre sárga.
-Mérete: egészen aprócsa, mert ő egy igazi bébi-süni
-Szeme és orra: eltúlzottan nagy, amivel kifejezzük ártatlanságát
-Mancsa: nagy, mivel ő egy édes kölyök süni, a kölykök jellemzője pedig, hogy testük kicsi, míg mancsaik még aránytalanul nagyok és puhák...
-Szemöldöke: egészen vastag, amivel érzékeltetjük, hogy belőle egyszer majd egy férfi lesz... Szándékosan és gondosan megtervezett, hogy Sün Benőnek igazán kisfiús az arcberendezése


Kislány
-lány
-Szeme: nagy, ártatlan, kék szemek nagy szempillákkal
-Haja: szőke és szép hosszú, hajában aprócska virágcsokor
-Ruhája: igazi lányos ruha: rózsaszín és lila színekben pompázik, szoknyájának és puffos ruhaujjának alját finom fodor ékíti. A Kislány a mesében valóban kislány, lányos arccal, hanggal, jelleggel.

Róka Rudolf
-férfi, egy mesebeli róka úr
-Ruhája: lúdtollas kalap, tengerészcsíkos sál és vadász csizma

Farkas Fanni
-nő, egy igazi farkashölgy
- Színe: kékesfehér
-Farka: lágyan az egyik mancsában tartja farkát, ami kifejezetten elegánssá teszi megjelenését
-Kisvirág: a bábdarabból készült képregényben a farkas szőr-sálját egy apró kis sárga virág teszi nőiesebbé...

Nyúl Dániel
- fiú, egy hetyke nyúl legényke
-Színe: mesebeli sötétkék
-Orra: nagy és piros, ami kifejezetten bohókássá teszi őt
-Alma: egy almát ad Sünikének a darabban, ami -mint kellék- a nyuszihoz nőtt ebben a történetben
-Füle: csálén áll, ami viccessé teszi karakterét

Sünike vázlatok



www.palantamisszio.hu
www.berzsankovats.blogspot.com


A Kislány-aki tudja, hogy szeretni soha nem késő!

A Kislány megtanítja szeretni a szúrós kis sünibabát.
A Kislány-báb


A Kislány karaktere

A "Szeretetre vágyó süni" c. bábdarabban szereplő kislány neve a mesében egyszerűen csak: Kislány... ugyanis Sünike így szólítja őt...
Ez a Kislány a kulcs szereplő, aki megtanítja szeretni a kis tüskés sündisznót, annak ellenére, hogy a sünike nem túl barátságos.


A Kislány hangja

A Kislánynak egy 15 éves lányka kölcsönözte hangját. Ő Krisztina.
Ez a szerep volt első mesebeli főszerepe.
Tehetségének köszönhetően sikeresen megformálta a Kislány alakját.
Hangjával nagyon jól kiemeli az érzelmek közti különbségeket.

A Kislányt játszó Krisztina az életben is nagyon jó barátja Ambruskának, aki a mesében a pici Sün Benőt alakítja (a képen együtt fűrészelnek el egy farönköt, közös piknik során).

Farkas Fanni és Róka Rudolf-az erdő lakói

Róka Rudolf, az erdő csalafinta lakója
Kalapban, csíkos sálban és csizmácskában...

Farkas Fanni, az elegáns farkashölgy



Farkas Fanni és Róka Rudolf karaktere

Farkas Fanni egy elegáns, fehér farkashölgy. Messzi erdőből érkezett látogatóba Róka Rudolfhoz.
Róka Rudolf ugyanabban az erdőben lakik, mint Sünike és Nyúl Dániel. Békésen él barátai mellett. Ám a bábdarab egy pontján azért megláthatjuk: ő mégiscsak egy róka...
Azt mondja Fanninak furmányos, csalafinta hangon:
"Jöjjön, kedves Farkas Fanni, bemutatom az új vadászterületeimet..."
A farkashölgy pedig örömmel nyugtázza az indítványt, miszerint: "Óóóó... milyen jó ötlet, azt hiszem, pont ezért utaztam ide..."



Farkas Fanni és Róka Rudolf hangja:

Farkas Fanni és Róka Rudolf figuráit egy fiatal házaspár formálja meg.
Róbert és Eszter régóta kölcsönzik hangjukat mesék és igaztörténetek szereplői számára.
Számukra igazi kihívás egy-egy új szereplő jellemzőinek megformálása.



Nyúl Dániel-a hűséges barát

Nyúl Dániel karaktere

Nyúl Dániel egy mesebeli, sötétkék nyuszi. Ő Sünike legjobb és legkitartóbb barátja-annak ellenére, hogy Sün Benő a bábdarab elején nem így gondol rá...
Nyúl Dániel karaktere igen jól kidolgozott. Vidám, jó kedélyű, vicces nyuszi, aki nótázgatva jár-kel az erdőben.
"Lállá-lá-lá-lálláláááá...lállá-lá-lá-lálláláááááá..."-énekli teli torokból jellegzetes "saját ihletésű" dallamait.

Egyértelműen pozitív szereplő, aki példás jó indulattal áll barátaihoz.
Bár Sün Benő megszúrta tüskéivel, ő mégis almát hoz neki.
Mivel nem találja Sünikét az ösvény mentén, odateszi az almát.
Szeretné jobb kedvre deríteni tüskés kis társát, és jelzi számára: még mindig szereti és nem haragszik rá a morcosságáért.
Ez a magatartás követendő mintául szolgálhat mindenki számára, legyen kicsi vagy nagy...
Mégpedig, hogy: "a gonoszt jóval győzd meg!"


Nyúl Dániel hangja

Nyúl Dánielnek egy fiatal férfi kölcsönözte hangját, egyik munkatársunk, Attila.
Attila nagy tehetséggel használja ki hangjának minden adottságát a stúdióban.
Ügyesen találja ki az egyes szerepekhez illő hangmagasságokat, mélységeket, a hang reszelősségét vagy épp simaságát...
Nyúl Dániel egy nagyon eredeti figura. Egy nyúl-legény, akinek kellőképpen viccesnek és egyben mégis komolyan vehetőnek kellett lennie.
Attila ezt tökéletesen és felejthetetlenül valósította meg. :)

Sün Benő-a szeretetre vágyó sünibébi

A kis sünike és a kislány...



Sün Benő karaktere

Sün Benő a "Szeretetre vágyó süni" című bábdarab főszereplője.

Ő egy igazi bébi-sün, aki egy mesebeli erdőben lakik kis barátaival együtt.
Az erdei állatkák nagyon szeretnének vele barátkozni és beszélgetni, őt jobb kedvre deríteni, ám ezt Sünike morcossága és piszkálódása szinte lehetetlenné teszi.
Sün Benőnek valójában minden vágya, hogy kedves és jóságos tudjon lenni társaihoz, hogy legyen egy barátja, de ez valahogy sehogy sem sikerül neki... a bábdarab története során aztán kiderül a titok: az aprócska, tüskés sünibaba nem tud szeretni.
Ő maga mondja a kislánynak: "Kislány, te olyan kedves vagy! Megtanítasz majd engem is szeretni!"
A kis Sün Benő teli van a szeretet és a szeretni tudás utáni vággyal. Jó akar lenni. Reménykedik abban, hogy a kislánnyal kötött barátsága sikerül, hogy bátor lesz majd és tud nyitni egy új barátság, egy őszinte, kedves beszélgetés felé...

Amikor ez a próbálkozása kudarcba fullad, rendkívül elkeseredik. Összefacsarodik a kis szíve-és vele együtt a nézők szíve is.
"Ne menj el, kislány! Én nem így akartam! Nem ezt akartam mondani! Várj! Gyere visszaaaaa...!"-kiáltja könnyeivel küszködve az édes kis Sünike.
Ez a mese megtanít szeretni. Bemutatja, hogy a pici Sünikét annak ellenére kell szeretni (mert feltétlen szeretetre vágyik valójában), hogy morcos, mérges, piszkálódó és szúrkálódó a szavaival (és tüskéivel).
Amikor a kislány -legyőzve elkeseredését és megbántottságát- visszaszalad az ösvény mellett kucorgó és sírdogáló Sünikéhez, a szúrós tüskék alatt a süni-baba szíve nagyot dobban.

A történet vége nagyon boldog: a kislány ahogy meglátja, azon nyomban felkapja új barátját, a kis sünit, és úgy, ahogy az van, tüskésen, szúrósan magához szorítja.
És csodák csodája... a tüskék nem szúrtak többé...
"Sünike! A barátod akarok lenni"-kiáltja a kislány, miközben a süni-babát szorongatja.
"Azt hiszem én is, azt hiszem én is!"-válaszol túláradó örömmel a hangjában Sün Benő.

A bábdarabban egyébként van néhány nagyon megható pillanat, amikor a sünibaba a gyerekek felé fordul, csak ő van a színen, és kiönti a nézőknek a szívét.

Sünike hangja

A kis sün személyét még tökéletesebbé teszi a hangja:
egy öt éves kisfiú játssza Sünikét.
Rendkívül jól színészkedik a hangjával, ami meglepő ilyen fiatal korban. :)
Hangjával remekül kifejezi a durcásságot, az undokságot, az elkeseredettséget, az ijedtséget, a meghatódottságot, a várakozást, az izgalmat és a boldogságot. Sünike valóban sír, ahol sírni kell... és felszabadultan nevet, ahol azt kell.

Sün Benő egy igazi szeretni való sünike!
Aki egyszer megnézi a bábdarabot (vagy meghallgatja CD-n), soha nem fogja elfelejteni a "Szeretetre vágyó süni" meséjét.


Ambruska Sün Benő szerepében (a szöveget széken állva mondta fel...)
Ambrus és -a mesében a Kislányt alakító- Krisztina az életben is jó barátok...



Ambruska a stúdióban anyukájával (a Sünike mese írónőjével)

A bábdarab tartalma

A történet röviden

Sün Benő egy ennivalóan édes kölyök süni, aki az erdőben lakik.
Általában morcos és morgós hangulata van, amiért az erdő lakói nem is nagyon tudnak vele jókat beszélgetni. Piszkálja a nyuszikát, a rókakomát és a farkast is.
Durcás és mérges, ami megmutatkozik abban, hogy szavai mellett tüskéivel is rendre megszurkálja barátait-akik ennek ellenére csak azért is szeretik a bébi-sünit...
Sün Benő-miután mindenkit elüldözött maga mellől-egyedül sétálgat az erdei ösvény szélén... amikor is...
...egy kislány vidám dala csendül fel az erdő mélyén...

"Szeretni soha nem késő, eldöntöm legbelül és Ő megadja hozzá ami még kell... szeretni kell-ez a szó a végső! Szeretni soha nem késő..."
A süni nagyon megörül a kislánynak, és elárulja a gyerekeknek: minden vágya az, hogy össze tudjon barátkozni a kislánnyal. Igen ám, de nem tudja, hogyan is kezdjen hozzá... kiderül, hogy nem tud szeretni.
A kislány tovább sétál az ösvényen, miután Sün Benő tüskéi alá rejtőzve elfordult tőle...
A süni utánakiált, sír... de a kislány már nem hallja. A süni ettől kezdve minden nap várja-várja a kislányt az ösvény szélén...

Végre egy nap ismét felcsendül az ismerős dallam. Újra eljött a kislány!
A süni szíve a torkában dobog: "Most összebarátkozunk!"-suttogja boldogan...
De a barátkozás vége az lesz, hogy a kislányt is - mint erdei barátait- jól megszúrja a tüskéivel.
A kislány elszalad, a süni sír.

Az erdei tó mellett kuporodik le a kislány és szipogva panaszolja el bánatát. A bölcs tó beszél a kislánynak Valakiről, akinek átszúrták szögekkel a kezeit, és mégis, ennek ellenére tudott szeretni.

A bájos történet vége igazi happy end, mivel a kislány elhatározza, hogy visszaszalad sünikéhez, és úgy fogja szeretni, ahogy van!
Meg is találja, fel is kapja, magához is szorítja a tüskés kis gombócot... sünike pedig határtalanul boldog!

A történet kedves kis mellékszereplője a nyuszi, aki almát ajándékoz sünikének, miután az megszúrta. Ezzel is kifejezi, hogy nem haragszik Sün Benőre, továbbra is a barátjának tartja és fel akarja vidítani. A nyuszi példát ad a bábdarab nézőinek: hogyan kell valakit annak ellenére szeretni, hogy az illető nem tesz érte semmit-sőt, pont ellene "dolgozik"!

Nagyon tanulságos és megható történet. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánljuk.

a www.palantamisszio.hu oldalon megtekinthető a "Szeretetre vágyó süni" című bábdarab bábfilm-felvétele...