B. Kováts Eszter a Palánta Gyermek-és Ifjúsági Misszió rajzolója. Boldog feleség, aktív missziós munkatárs. Keze alól csodálatos képek, CD borítók, foglalkoztató füzetek kerülnek ki, melyeknek gyermekek százezrei (!) örülhetnek évről évre karácsony és húsvét tájékán.
Belépek a szobába, és egy kedves szemű, mosolygós lány fogad. Barátságosan üdvözöl, majd hellyel kínál. Limonádét kortyolunk egy kis asztal mellett ülve. A kényelmes fotelben hátradőlök, s beszélgetni kezdünk...
-Elmesélnéd röviden, hogy zajlik egy szereplő megtervezése, hogyan születik meg egy-egy karakter?
-Eszter: Egy-egy figura megtervezése hosszabb időbe telik. Meghallgatom a bábdarabot, amire az egész projekt felépül. Aztán újra és újra meghallgatom csukott szemmel. Elképzelem a mesebeli karaktereket... A figurák a fejemben születnek meg. Aztán vázlatokat, terveket is készítek, amik közül a Misszió művészeti vezetője (egyben a mesék írónője) kiválasztja azt az irányt, amelyik leginkább közel áll az ő elképzeléseihez. Sok finomítgatás, alakítás után elkészül a végleges változat. Talán éppen azért, mert ennyit foglalkozom a rajzolással, tervezéssel, egy-egy figura nagyon közel tud kerülni hozzám... mintha a gyermekem lenne...
-Hogyan, hol dolgozol?
-Eszter: Munkámnak több fázisa van. A tervezéshez, képregényrajzoláshoz, festéshez nyugalomra van szükségem. Ezért ezeket a munkafolyamatokat leginkább saját íróasztalom mellett, saját kis birodalmamban, otthon végzem kellemes zenét hallgatva. Nagyon szeretek elmélyülten alkotni. Sokszor észre sem veszem, és elröpül három óra anélkül, hogy bármi megzavart volna... ilyenkor nagyon könnyen, jól tudok haladni. Más alkalmakkor (pl. bábtervezés során, vagy árnyjátékhoz kontúrfigura elkészítése folyamán) máshol dolgozom, kreatív csoportunkkal közösen- ezek nagyon jó hangulatú, eredményes munkák szoktak lenni! :) Van úgy, hogy a Missziós Központba szólítanak teendőim... hogy hol dolgozom, az változó. De meg kell mondjam: nagyon szeretem a munkámat. Legfőképpen pedig az a jó benne, hogy azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek a világon: rajzolhatok, alkothatok!
Berzsánné Kováts Eszter-Mit jelent számodra a "Sünike" mese?
-Eszter: "Sünike"... igen. Ha Sünikére gondolok, megmelegszik a szívem. Bizonyos értelemben minden bábdarab, mese, képregény, amivel foglalkozom, hozzám nő azok alatt a hetek (hónapok) alatt, míg végleges, nyomdakész formája ki nem alakul... de a "Sünike" egész különleges! Egyrészt, mert tündéri kisöcsém, az öt éves Ambruska játssza a főszerepet (ő Sün Benő) a hangjátékban. Már ez a tény-hogy egy pici fiú a főszereplő- olyanná teszi a "Süniké"-t, hogy szem nem marad szárazon... Másrészt a szereplők tökéletesen eltalált karakterei, a történetvezetés egy különlegesen kedves atmoszférát teremt! Szeretem! :)
-Van kedvenc szereplőd?
-Eszter: Kettő is! Sünike és Nyúl Dániel... :)
-Mit üzensz azoknak, akik megnézik/meghallgatják a "Süniké"-t?
-Eszter: Annyit tudok mondani-amit a Kislány énekel a darabban-, hogy: Szeretni mindig lehet, szeretni soha nem késő! Aki ezt az üzenetet megérti, magával viszi egy életre, boldog lesz! Mert a valódi, önzetlen, feltétel nélkül való szeretet a titka annak, hogy bocsánatot tudjunk kérni egymástól, és meg tudjunk bocsátani annak, aki fájdalmat okozott nekünk! :)
B. Kováts Eszter, a rajzoló (kezében Sünike figurájának egyik korábbi változata)
Sünike vázlatok
